Várkövi Krisztián, Aratás gyülekezet, 2014. november 8.
Jézus Krisztus ítéletet hozott a világba a tekintetben, hogy akik nem látnak, azok lássanak, akik pedig látnak, azok vakok legyenek. Ezért akik felismerik az életükben sötétségben, homályban lévő területeket és látásra akarnak jutni, azok meglátják őt, mint Istent, Örökkévalót, Izrael Szentjét és Teremtőjét, Szabadítót, Megváltót, Királyt, Jó Pásztort és juhokhoz vezető Kaput, az Ő csodálatos sokszínűsége pedig körberagyogja az életüket.
Nochta Pál, Aratás gyülekezet, 2014. október 25.
Isten megszentelt vagyis elkülönített minket a maga számára, hogy egy sikeres életet tudjunk élni. Azonban a szentség soha nem lehet öncélú. Mi érte, általa és benne vagyunk szentek, mert nekünk az Ő életében kell élnünk. Egyben ez a kulcsa sikerünknek is. A sikert azonban definiálnunk kell, mert az, amit a világ sikernek gondol, az Isten előtt kudarcnak, sőt utálatosságnak is számíthat. Akkor hát mit ért Isten a sikeres életen? Mit kell tennünk ahhoz, hogy azt, amit az Úr sikernek tart mi is elérjük? "A nemes harcot megküzdöttem, futásomnak végére érkeztem, a hűséget megőriztem." 2Tim 4:7-8 Csia
Nochta Pál, Őrbottyán, 2014. augusztus 3.
A Lukács 10,26-ban Jézus megkérdezi a törvénytudót, „Mi van megírva a törvényben, hogyan olvasod?”. Jézust nem a törvénytudó teológiai látása, hanem a szívének az állapota érdekelte. A törvénytudó jó kérdést tett fel akkor, amikor megkérdezte, Mit tegyek, hogy elnyerjem az örök életet, viszont rosszul közelítette meg az igazságot, mert a szíve helytelenül értelmezte az igét. Ez a veszély minket is fenyeget, pláne akkor, ha helytelen célokat tűzünk ki magunk elé, ugyanis a szívünk gyakran a kitűzött célra fókuszál. Amennyiben rossz célokra fókuszálunk, akkor annak megfelelően fogjuk értelmezni az Írásokat illetve azt, amit Isten mond nekünk. Isten adott nekünk mennyei célokat, amelyeket kikutathatunk az Írásokból, ha arra figyelünk, amit ő mond nekünk, akkor idővel a szívünk is egyre tisztábban fogja értelmezni az igét.
Váradi Norbert, Őrbottyán, 2014. augusztus 3.
Isten Izraelt fel akarta emelni minden nemzet fölé, hogy aztán Izraelen keresztül létre hozza a Földön az uralmát. Ez az egyházra is vonatkozik, hiszen az Efézusi levél szerint mi is fel lettünk ültetve Krisztussal a Mennyekbe. Isten rajtunk keresztül akarja a királyságát megvalósítani ezen a Földön és ezt úgy teszi, hogy ehhez előtte az övéit fölemeli a maga szintjére. Ez először a bensőnkben történik meg, majd ez a szellemi valóság idővel megnyilvánul a fizikai világban is, ez Isten királyságának a megnyilvánulása. A keresztények nagy többsége nagyon nehezen, sőt, inkább egyáltalán nem tudja befogadni ezt az igazságot, viszont ha nem fogadjuk el Isten velünk kapcsolatos tervét, akkor nem lesz egyéni szinten áttörésünk.
Nochta Pál, Aratás gyülekezet, 2014. augusztus 16.
Bár a jelenlegi állapotok itt a Földön nem ezt tükrözik, de a próféták írásaiban és Pál leveleiben is több helyen olvashatjuk, hogy Isten egy dicsőséges egyházat fog maga elé állítani. Isten dicsősége már itt a Földön is meg akar nyilvánulni az egyházon keresztül a nemzetek számára, erről olvashatunk az Ézsaiás 60-ban is. Ez az ígéret nem csak Izraelé, hanem mindazoké is, akik újjászülettek, hiszen az újjászületés által beoltattunk a szelíd olajfába, így Ábrahám áldása már ránk is érvényes. Ahhoz, hogy ez az igazság valósággá váljon a mi életünkben is, a gondolkozásunknak meg kell újulnia és a lelkünknek meg kell szentelődnie.
Váradi Norbert, Ózd, Maranatha gyülekezet, 2014. augusztus 9.
A Biblia tele van a tisztelet megadására vonatkozó erőteljes felszólításokkal. Ezek nem csak javaslatok. Az összetört szívű ember tudja valóban tisztelni Istent és az isteni javait. A szeretet nem ellensúlyozza a tiszteletlenséget. A megértés sem pótolja a tisztelet hiányát. Pál azt írja, hogy az emberi bűn gyökere valójában abban rejlik, hogy bár az ember megismerte Istent, mégsem tisztelte vagy dicsőítette őt Istenként. Izraelnek életében a kudarc egyik eleme volt ez. Isten terve a népe felemelkedése még mindig. Ennek egyik módja, ha egyszerűen tiszteljük Őt annyira, hogy megengedjük neki, hogy felemeljen bennünket Önmagához a maga szintjére. A királyság megvalósulásának ez elengedhetetlen eleme.
Tóth Lajos, Aratás gyülekezet, 2014. július 5.
A tanítás első része a szeretet felöltözésének hogyanjáról, a második rész Ábrahám próbáiról szól. Amikor szeretetről van szó, hetet-havat összehordanak a keresztények. Gyakran a természetes szeretetet értik alatta, mert nem Ismerik a természetfeletti szeretet. Nem arról van szó, hogy az emberek nem akarnak élni ebben, hanem azt hiszik, ismerik Istent. Ábrahám élete kulcs lehet ennek megértésében. Nem természetes képességei alapján vitte véghez a Mórija (Isten tanítani fog) hegyén történteket. Mennyei kijelentést kapott többszöri megerősítéssel örökségéről. Előre megmutatva, hogy Isten szeretete örökkévaló (Jahve Olam) és bízhat a látás/gondviselés Istenében (Jahve Jire).
1. rész
2. rész
Váradi Norbert, Aratás gyülekezet, 2014. június 7.
Isten úgy tervezte, hogy közösség által fogja táplálni szellemi életünket. Amikor befogadjuk Isten beszédét szívünkbe, akkor kapcsolódás jön létre Krisztussal. Ha nincs kapcsolatunk vele, soha nem értjük meg igazán az újszövetség szellemi realitását. Isten Szelleme részünkre közösséget és részesedést szeretne nyújtani. Jézus azt mondta, hogy ha nem esszük a testét, és nem isszuk a vérét, nincs közünk Hozzá. Az Ő vele való közösség mások javára végzett szolgálat gyümölcsében nyilvánul meg. Ha ez nem történik meg, elveszítjük kereszténységünk eredetiségét. „Aki meg is erősít titeket mindvégig, hogy feddhetetlenek (kifogástalanok) lesztek a mi Urunk Jézus Krisztus napján. Hűséges (hithű) az Isten, aki elhívott a Fiának, a mi Urunk Jézus Krisztusnak közösségébe.” 1Kor 1:9 Vida
Váradi Norbert, Marantha gyülekezet, 2014. május 10.
A kereszténység tulajdonképpen tanúságtétel Isten ajándékáról, aki maga a szeretet. Az isteni szeretet nem összeegyeztethető felekezetek adta identitással vagy érzelmi ömlengéssel. A szeretet egy személy: Krisztus. A boldogságunk Isten szeretetéből árad, amely forrást biztosít és egyben gyökeret hoz létre a transzcendensbe. Ez a szeretet felemel bennünket az érzékek és érzelmek fölé: a láthatatlanba. A szeretet közösség. Az együttlét szellemünk epicentrumát is befolyásolja. Következménye pedig az Istenben való belső meggyökerezés lesz. „Pedig egyetlen dologra van szükség: Mária a jó részt választotta, amelyet nem fognak elvenni tőle!” Lk.10:42
Váradi Norbert, Maranatha Gyülekezet, 2014. május 24.
Királyság atmoszférájából jött létre újjászületett szellemünk. Ha követed szellemed irányítását, Királyságban akarsz majd járni. A jelenlegi egyháznak ki kell szabadulnia abból a vallásos megtévesztéséből, ahová az antiszociális magatartása miatt esett. Ekkor jönnek létre a szűk szívű egyének és közösségek. A keresztény hit személyes dolog, de nem marad meg egyéni szinten. Ha elveszítjük magunkat másokkal való szolgálatában, akkor a királyságban találjuk magunkat. Személyiségünknek Krisztust kell utánoznia, nem lelkünk céljait. „… inkább a gyönyörnek, mint Istennek szeretői. Kiknél megvan a kegyességnek látszata...” 2Tim 3:5
Még...
Áldozó Tibor, Aratás gyülekezet, 2014. április 26.
Az üzenet Krisztusban való életnek egy gyakorlatias szempontjával foglalkozik: a szellemi növekedés útjával. Úgy szükséges megismernünk Krisztust, mint az élet folyamában növekvő személyt. Amikor valóságos módon megismerjük Őt, akkor benső életként a teljes lényünket átalakítja és felnöveszt fiúságunkban. Fontos felismernünk mi mindent jelent ez. Nincs szükségünk ebben tanítások merev és mechanikus alkalmazására. Ehelyett inkább azt szeretné, hogy benne való ismeretben felnövekedjünk. „Szeretteim, most Isten gyermekei vagyunk, és még nem lett nyilvánvalóvá, hogy mivé leszünk. De tudjuk, hogy ha nyilvánvalóvá lesz, hasonlókká leszünk Ő hozzá; mert meg fogjuk őt látni, amint van.” 1Ján 3:2
Tóthné K. Klaudia, Aratás gyülekezet, 2014. április 12.
A sorozat záró része. Ahhoz, hogy a kereszt áldásait élvezzük, mennyei javakban kell élnünk. Pál leveleiben alapvetően két szellemi valóság félreértelmezését hangsúlyozza. Szeretet és a hit területét. A színjátszás alapvetően önámítás. Belső erő, amely ellenőrzés alatt tartja a hívőt. Egy idő után irányíthatatlanná válunk. Jézus ettől a jelenségtől óvta a legjobban tanítványait. Következménye az lesz, hogy elterelődik a hívők figyelme Isten Igéjéről, utána kiesik szívükből az isteni kijelentés, helyette önképűségre formált istentiszteletek utáni érdeklődést jön létre. „A Szellem pedig kifejezetten mondja, hogy a késői időkben némelyek elpártolnak majd a hittől, s tévelyítő szellemekre és démonok tanításaira fognak figyelni, hazug, saját lelkiismertükben (szellemi ismeret) kiégett emberek képmutatásával. 1Tim 4:1-2
Nochta Pál, Pásztó, 2014. február 4.
Amikor a Bibliában az egy óra vagy utolsó óra kifejezésekkel találkozunk, akkor tudnunk kell, hogy ezek a fogalmak egy nehéz időszakot jelentenek. Jelenleg is egy ilyen korszakban élünk. A bennünket érő nehézségek miatt lelkünk gyakran ehhez a földi élethez, sőt, szinte az anyaghoz tapad, ezért kérnünk kell Istent, igéjével elevenítsen meg bennünket, hogy beleláthassunk a mennyei valóságba, amely különbözik ettől a földi létezéstől. Meg kell értenünk azt is, hogy ez a korszak, amiben most élünk, jelentősen különbözik az 1990-es évektől, amikor egy ébredés (megújulási hullám) kezdődött Magyarországon. "Virrasszatok és imádkozzatok, hogy kísértésbe ne essetek, a szellem ugyan kész, de a (hús)test gyenge (erőtelen)." Márk 14:38 Vida
Tóth Lajos, Aratás gyülekezet, 2014. január 4.
Tetteinkben annyiban valósul meg szabadságunk, amennyiben újjászületett szellemünk részéből származik. A cselekedetünk minden más részét, akár valamely erkölcsi norma hatása alatt hajtjuk is végre, nem szabadságnak nevezzük. Elsőként spirituális területen kell ezt megélnünk. Szentírás alapján szabad az az ember, akit Isten fia tett szellemileg szabaddá. A belső autonóm szabadság egyben képesség is arra, hogy a megváltott szívből irányítsuk sorsunkat. A menny szabadságának eredményeként pedig nemes emberekké válhatunk. „Mikor pedig megtér az Úrhoz, lehull a lepel. Az Úr pedig a Lélek; és ahol az Úrnak Lelke, ott a szabadság.” 2Kor 3:16
